„Nem sértődött volna meg az a fájdalom,

ha egy kicsit elhanyagolom.”

Federica Bosco

• Te is elveszel az érzelmeid sokaságában és nem találod a kiutat?
• Fogva tartanak a saját érzéseid, félsz, szorongsz vagy csak nem találod a megoldást, hogyan ne aggódd át az életed?
• Te is a maximalizmusra törekszel, de érzed, hogy ez fogva tart?
• Félsz, hogy mit fognak szólni hozzá mások?
• Nem tudsz nemet mondani, mert félsz, hogy megbántasz másokat?
• A pánikbetegség uralja az életed?

Bemutatkozás

Köszöntelek az oldalamon, a nevem Jurás Ágnes. Visszahúzódó gyermekként, gyakran kerültem kirekesztett helyzetbe, az évek folyamán pedig rengeteg olyan szituációba, amikből egyszerűen nem találtam a kiutat. Mivel alapvetően egy érzékenyebb típusú ember vagyok, a negatív szavak és cselekedetek sokkal nagyobb hatással voltak rám, mint az emberek többségére. A különböző életesemények sem könnyítették meg a dolgom, így gyakorlatilag borítékolható volt, hogy mikor alakul ki nálam a pánikbetegség.

Lányom születése után 3 héttel elvesztettem édesapámat, majd 4 évvel később édesanyám is elment. Még ebben az évben elváltunk a férjemmel, de viszonylag hamar, újra férjhez mentem. Ez a házasság 7 évig tartott, majd 2016-ban, szintén válás lett a vége. Ezen időszak alatt már egyáltalán nem tudtam, hogyan kezeljem az érzéseimet, hogyan álljak ki az érdekeim mellett, így az állapotom egészen a pánikbetegségig jutott.

Hamar megértettem, hogy iszonyatosan rossz így élni, ezért éjt nappallá téve, folyamatosan kerestem a kiutat, hogy újra teljes életet élhessek. Nem akartam elfogadni, hogy bárhol, bármikor rosszul lehetek, és azt sem, hogy később azért ne tudjak kimenni a lakásomból, mert folyamatosan szorongok és félek a rosszullétektől. Vissza akartam kapni az életemet és nagyon szerettem volna én is eljutni egy olyan szintre, amikor sokkal felszabadultabb és kiegyensúlyozottabb lehetek.

A legnagyobb kérdés számomra mindig a hogyan volt, mert hiába olvastam rengeteg stresszkezelő és önismereti írást, egész egyszerűen nem tudtam, hogy mégis hogyan kellene elindulnom és irányítanom azt az érzelem cunamit, ami bennem zajlik. Aztán egyszer csak sikerült találnom egy kapaszkodót, majd még egyet és még egyet… Végül azt vettem észre, hogy a rohamok már nem tudnak felszínre törni, erősebb vagyok náluk.

Eljött egy pillanat, mikor arra eszméltem fel, hogy sok mindent leírok, amik leginkább az érzelmeimmel voltak összefüggésben. Ekkor jött az ötlet, hogy mi lenne, ha indítanék egy blogot, egy saját oldalt azoknak, akik szintén nem tudnak kikecmeregni a pánikbetegségből és segítenék nekik, hogyan induljanak el. Így hát saját tapasztalataimat osztom itt meg és azokat a technikákat, amelyek nekem segítettek.

Mindegyiket a mai napig alkalmazom, ezeknek használatával csökkent a félelmem, az aggódásom, nem agyalok a múlton, nem reszketek a jövőtől, sokkal rugalmasabb vagyok, vidámabb és kiegyensúlyozottabb. Nem vagyok tökéletes én sem, engem is érnek kudarcok, nekem is vannak rosszabb, lehangoltabb napjaim, de ma már ezekből sokkal hamarabb jövök ki. Nyitottabb és határozottabb vagyok, többször tudok már nemet mondani, jobban kijelölöm azokat a határaimat, amiket nem szeretném, hogy a másik átlépjen. Mindezt pedig te is elérheted.

Olvasd a bejegyzéseim, ha tetszik oszd meg másokkal is és amennyiben kérdésed van, tedd fel bátran, akár e-mailben is. Facebook oldalamon további bejegyzéseket olvashatsz tőlem, lájkold és kövesd az oldalt, hogy mindig naprakész legyél.

Gyere és tarts velem, segítek neked, hogy sokkal jobban legyél. 🙂