Beszéltem már arról, hogy a pánikbetegség fizikai tüneteinek leküzdésében, milyen fontos szerepe van, hogy megismerjük saját testünket, miképpen indul el a pánikroham folyamata. Ezáltal arra biztattalak, hogy kezdj el magadra figyelni folyamatosan, hogy minél előbb kordában tudd tartani ezeket a tüneteket. Van viszont egy pont, amikor már át tud fordulni ez abba az irányba, hogy már minden gondolatod e körül forog. Velem pedig pontosan ez történt. Sok volt a figyelem, amit magamra szántam.
Amikor kiderült számomra, hogy ezek a rohamok bármikor rám törhetnek, akkor folyton ott volt a figyelmem, hogy vajon mikor, ezzel pedig állandósult a félelmem. Ez hozta el, hogy kutakodjak a témában és minél hamarabb megoldást találjak arra, hogy ezek a rohamok ne találjanak meg. Így jutottam el a helyes légzés technikájához.
Amikor pedig elkezdtem folyamatosan figyelni a testemre, hogy ha szükség van rá, akkor azonnal elővarázsoljam a varázskalapomból a helyes légzést, minden siker, egyre előrébb vitt. De volt egy pont, amikor egész egyszerűen elegem lett abból, hogy nekem folyton erre kell figyelnem. Már nem volt bennem félelem a rohamoktól, hisz meg volt az eszközöm, hogy legyőzzem őket. Viszont rájöttem arra, hogy most már igaz, hogy nem félelemből fakadóan figyelek a rohamokra, hanem azért, hogy ne hatalmasodjanak el, de egész nap csak ezen van a fókuszom.
Belefáradtam, hogy folyton figyelem magam
Ez pedig szintén beárnyékolja a mindennapokat és hihetetlen energiavesztéssel is jár. Főleg nálam, mivel a munka mellett, még az is rengeteg energiát követelt, hogy egyedül voltam a lányommal, így még az a lehetőség sem volt meg, hogy egy-két feladatot, bárki is átvegyen tőlem. Pedig néha nagyon jó lett volna, ha valaki segít, ennek híján viszont egész egyszerűen volt, amit meg sem csináltam. Majd csak valamikor sokkal később, amikor már nem lehetett tovább tolni.
Ott álltam egy újabb problémával, miszerint elegem van abból, hogy folyton erre figyelek, kell valami, amivel terelni tudok. De olyan tevékenységre van szükségem, ami maximálisan ki tud kapcsolni, másképp köti le a gondolataim, mégsem okoz problémát akkor, ha jön a roham. Ugyanakkor kikapcsol és feltölt. Miközben pedig ezen gondolkodtam, észre sem vettem, hogy gigantikus mértékben olvasok egyre többet és többet. Aztán mikor felhívták rá a figyelmem, hogy így teszek és ez nem egészséges, mert akkor vajon mikor is foglalkozom a lányommal, baromira nem esett jól.
Most akkor hol vagyok megint én?
Valóban beszippantott a könyvek sokasága, de közben meg olyan könnyűnek éreztem magam, mintha tiszta oxigént juttatnának folyamatosan a vérembe. Fantasztikus érzés volt. Itt pedig elgondolkodtam egy-két dolgon. Többek közt azon is, hogy mindenki arról beszél, nem a másiknak kell megfelelni és nem arra kell figyelni, hogy a körülöttünk lévők hogyan vélekednek velünk kapcsolatban, hanem te legyél a fontos magadnak. Én pedig nem értettem, hogy ez most akkor miért olyan nagy probléma, hiszen azzal, hogy sokat olvasok, igazán nem bántok senkit. Akkor ez miért olyan nagy baj?
Odaálltam a lányom elé, és kerek-perec rákérdeztem, hogy mennyire zavarja az, hogy mostanában a könyvek világában élek. Érzi-e azt, hogy kevesebbet foglalkozom vele, netán még el is hanyagolom? Ő pedig nem értette a kérdést. Azt ugyan elmondta, hogy tényleg sokat olvasok és folyton, de őt ez egyáltalán nem zavarja. Sőt, mivel látja, hogy mostanában sokkal jobban vagyok, még örül is neki. És igen, kellett a visszaigazolás. Hiszen vele élek. Érte csinálok mindent. Érte akarok életben maradni, érte akarok újra teljes életet élni. Ő az én legnagyobb motivációm.
Márpedig, ha őt ez nem zavarja, őt, aki a legközelebb áll hozzám, ha nem érzi a hiányt és nem érzi, hogy elhanyagolnám, akkor nincs is semmi baj. Anya és lánya jól vannak. Innentől kezdve pedig mondhatott bárki bármit, nyugodt lelkiismerettel olvastam tovább, egészen addig, míg túl nem jutottam a holtponton, amikor is már magam elé tudtam tűzni célokat.
Újra lettek céljaim
Itt ütötte fel a fejét újra az, hogy tanulni szeretnék. Valamit. Ezért képbe került újra a nyelvtanulás (sajnos folyton újrakezdem), aztán meg elmerültem abban a hihetetlen mennyiségű anyagban, amit az önismerettel kapcsolatban találtam. Rájöttem, hogy ezek rengeteg alternatívát adnak ahhoz, hogy az ember közelebb kerüljön önmagához, és bár ez is az önmegfigyelésen alapszik, de teljesen másképp. Ráadásul a környezeted megfigyelésével, iszonyatos mennyiségű információhoz juthatsz anélkül, hogy bármi is történne veled.
Viszont eljutsz arra a pontra, amikor úgy figyelsz magadra, hogy közben kifele is figyelsz. Ezzel pedig kicsit közelebb kerülsz a külvilághoz, melyet eddig folyamatosan kizártál. Észre veszel olyan dolgokat, melyeket más nem. Hamarabb meglátod, ha valakit valami bánt vagy éppen nem érzi jól magát, és most itt kifejezetten a lelki oldalról szólok. Ezért a kifele figyelés is pont olyan fontos, mint a befele figyelés.
Aztán jött az írás. Mikor valami történt velem, akkor egyszerűen leültem a gépem elé és leírtam. Magamnak. Olyan írások ezek, amiket soha, senki sem értene meg. Így viszont eljutottam az olvasástól az írásig. Értelmet nyert az is, hogy annak idején miért tanultam gép- és gyorsírni. Mikor pedig rájössz arra, hogy valaminek mégis haszna van, amiről azt gondoltad, hogy elvesztegetett idő volt, akkor jöhet a mosoly, meg a heuréka érzés.
Szóval azok után, hogy már felismered a rohamokra utaló fizikai tüneteid, kezd el leszoktatni magad arról, hogy folyamatosan csak erre koncentrálsz. Váljon rutinná a légzéstechnikád és utána kezd el máshova helyezni a fókuszod. Legyen egy olyan elfoglaltságod, ami leköti a gondolataid. Ha te nem szeretsz olvasni, akkor fejts, mondjuk keresztrejtvényt vagy sudokuzz, bármi jó, ami arra késztet, hogy oda kelljen koncentrálnod.
Ha tetszett a bejegyzésem, kövesd az Érzelmi szobafogságot facebook-on, és oszd meg másokkal is az oldalamat.
Köszönöm!
Képek: Pixabay
#blog #blogger #félelem #fear #szorongás #anxiety #megfelelés #adequacy #gyógyulás #healing #önbizalom #selfconfidence #önértékelés #selfevaluation #elfogadás #acceptance #győzelem #victory #siker #succes #döntés #decision #irányítás #control
